Gemelos

Szoba lakók


1) Tommy Reed
2) Dylan Reed
3)
4)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szerencsére minden rendben van Tiff körül, de azért, ha segítség kell, én szívesen leszek a lelki támasza. Szerintem neki se lenne akadály, vagy kitudja.
– Rendben, de azért szólj, ha kell valami. Rám számíthatsz. –mosolyodtam el halványan. Nem akarom kihasználni a helyzetet, és nem is fogom. Nem Tom vagyok, aki kihasználja az ilyen alkalmakat.
– Gemelos-ba vagyok az Tommal. Szerencsére más ikrek nincsenek, így mién az egész szoba. Bár Tom egójától szűkös a hely. –vigyorogtam el, persze azért nem gondoltam komolyan. Vagy kitudja. Beérünk a szobába, közben Tiff kérdésére is válaszolok.
– Zongorán, de a gitáron is ugyanannyira. Te? –kérdezem mosolyogva, majd a gitáromat a kezembe veszem és játszani kezdek egy halk dallamot.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Őszintén szólva most nem nagyon tudom, hogy mit is kellene csinálni a helyzettel. Viszont lelki támaszként elég jó vagyok, legalábbis a visszajelzések alapján erre következtethetek.
– Igyekszek segíteni, ha tudok. –halványan elmosolyodtam és örülök is, hogy segíthetek neki valahogyan. Már csak arra kellene rájönnöm, hogy milyen tanácsokat adjak neki, ha majd kérni fog. Közben egy halk dallamot kezdtem pengetni és mosolyogva figyeltem Tiff-re is. Gitár és ének, nagyszerű párosítás.
– Ha szeretnél gitározni, ott van Tommy-é. Biztos nem fog megharagudni, ha erre az egy alkalomra kölcsön veszed. –vigyorogtam el. Amiről nem tud, az nem is fáj neki. A dal végén, leteszem a gitáromat, majd magam mellé bökök, hogy üljön le.
– Egész jó hangod van. Nagyon tetszik. –jelentettem ki határozottan. Végig a szemébe nézek, nem tudom egy percre se elvenni a pillantást, teljesen elvesztem benne és ezt a zavarodottságommal ki is mutatom…

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A gitárt pengetve nézem, ahogy Tiff is elkezd játszani a másikon. Vigyorogva figyeltem a játékát és meg kell mondani, hogy egész jól játszik. Az hangja is tökéletes, simán lehetne egyszemélyes zenekar. Tuti befutó lenne, és a rajongótábora szerény személyemben meg is lenne. Talán javasolni is fogom neki.
Mikor megsimítja a kezet, öröm tölt el, persze ezt jól leplezve csak a zenére koncentrálok, másra nem. Miután végeztünk, reagáltam a kedves szavaira is, miközben ő leül.
– Köszi. Van még mit csiszolnom a játékomon. –mosolyogtam el, közben figyeltem, ahogyan eldől az ágyon. Olyan édes így, legszívesebben most azonnal letámadnám és magamévá tenném, de nem tudom, hogy ő mit érez irántam és nem akarok fájdalmat neki.
– Csak a megfelelő alkalmat vártam. –pimaszul elvigyorodok, és elkezdem nevetve csikizni. Nem tudom miként fog reagálni, de az biztos, hogy vicces.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kíváncsi szemekkel fürkésztem a lányt, nagyon is belezúgtam, csak még nem tudom neki elmondani. Túl, hogy is mondjam, bátortalan vagyok. Nincs akitől tanácsot kérhetnék az ilyen ügyekben. Tommy beszámíthatatlan az ilyen helyzetekben, másban meg nem bízok annyira, hogy ilyen bizalmas infókat megosszak. A megjegyzésre egy kicsit zavarba is jövök.
– Pedig szerintem, van még mit fejlődnöm. –halványan elmosolyodtam utána. Aztán elkezdtem csikizni. Kegyetlenül megkínoztam szegényt, végig nevetve az egészet. A csikizés abbahagyása után, fölé hajoltam és váratlanul megcsókoltam. A reakciója most nem nagyon érdekel, nem tudtam már várni, a vágyaim elhatalmasodtak feledtem. Ha nem lök el magától, akkor nem szakítom meg a csókot, közben a kezemmel végigsimítok a lány testén. A csók megszakítása után szólalok csak meg.
– Szeretlek. Elég régóta, de látom csak most tudlak megszerezni. –pimaszul elvigyorodom és vadul megcsókolom, már ha hagyja egyáltalán.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A bizonytalanság túlságosan is kiült az arcomra, és észre is veszem, hogy Tiff-nek feltűnt. Gyorsan elfordítottam a fejem, hogy ne lássa azt a kis pirulást is. Igen, fiú létemre képes vagyok elpirulni és zavarba jönni, de hát mit tegyek ellene?
– Na ugye!? –vigyorodtam el. Utána egy kicsit megcsikiztem, majd váratlanul megcsókoltam. Nem lökött el magától, ez már fél siker. Ráadásul viszonozta is, tehát nem fogja arra, hogy a meglepettségtől nem lökött el.
– Bátortalan voltam. Nem tudtam, hogy lépjek-e, vagy sem. De ezek szerint jól cselekedtem a lépésemmel. –csókoltam, mert mást egyenlőre nem akartam tenni. Ez is ritkaság számba mehet, hiszen csak arra kell egy lány, hogy meglegyen és kész. Azonban Tiff más. Őt tényleg szeretem, és nem akarom átverni.
– Én is örülök neked. –minden egyes érintése izgató a számomra. Igaz, a nadrág még nem feszült rajtam, mert ott még nem tartunk, de ha így folytatjuk, tuti szorul majd. De akkor már nem fog számítani, hiszen lekerül majd.
– Akarlak. –hevesen megcsókolom, majd fordítok egyet, hogy alul legyen. A csók után áttérek a nyaka csókolgatására, de egyenlőre mást nem teszek.

Dylan és Tiff
/perverzek /

Rémisztő hogy Djorkaeff milyen süket. Nem hallja meg az igazi hangokat. Akkora karót adott, hogy zeng tőle az egész terem. Zseniális. Mit sem törődve a többiekkel, csörtetek felfelé a szobánk felé, a hátamon a gitárommal. Pár embert félrelökök az utamból, aki oda mer állni. A szemüvegem rajtam van, nem találom a lencséimet, biztos az a lüke bátyám tette el. Amúgy egy fehér póló, és kék farmer van rajtam, egy tornacsukával. Pár embernek odaköszönök, és kopogás nékül benyitok a szobába, majd azt látom ahogy a Bátyám, és Tiff itt falják egymást. Egész halkan mentem be, nem hallhatják, hogy itt vagyok...
-Dylan, elmondtam már neked százszor hogy napközben egy csajt sem.-
Morgok egy sort, és lerakom a sarokba a gitáromat, és ledobom a cipőimet, meg leveszem a pólómat, ami alól kitűnik kidolgozott felsőtestem... Nem zavartatom magam, hogy itt van Tiff, más is látott már félmeztelenül és előszeretettel mutogatom a felsőtestem így is.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tiff kijelentésén elvigyorodok. Nem arról vagyok híres, hogy jól cselekszek, de most ez is kivétel. Nem tudom, hogy mitől teszek olyan dolgokat, amik messze vannak tőlem. Talán Tiff jelenléte imitál az ilyenekre. A lány pillantásából is azt veszem észre, hogy nem fog ellenkezni, így nem kell már visszafognom magamat. Legalább is ezt hittem. Mikor Tommy megszólal, szó szerint megijedtem. Az istenit, hogy nem zártam be az ajtót.
– Ne ijesztgess. Különben neked nem órán kellene lenned?? –kérdezem én, aki nincs szintén nincs ott. Az meg se lep, hogy félmeztelenre vetkőzik, hisz az ő szobája is, és azt is tudom, hogy Tiff-nek tetszeni fog. Vállat vonok, és nem is törődök a jelenlétével, megint megcsókolom a lányt. Aztán eszembe jut egy kis perverzség is.
– Mi lenne, ha fokoznánk egy kicsit? –súgom a lány fülébe, fejemmel pedig Tommy felé biccentek. Remélem veszik, hogy mire gondoltam. Még gondolkodik, bezárom az ajtót, több meglepetés nem kell. Utána visszatelepszek a lányra, és vadul megcsókolom.

//+18//